Ez az írás egy kivonat az Önadózó szakmai lap 9. számából, nem szó szerinti idézetben, de a lényeget összefoglalva.
Az Önadózó egy fantasztikus szakmai lap, ami nekem személy szerint óriási segítséget nyújt a rengeteg törvényváltozás követésében. Ez a cikk azonban nem a törvényekről szól, hanem magáról a könyveléshez kapcsolódó nehézségekről.
Nézzük, mit írt a cikk:
- 15 évvel ezelőtt az álláshirdetésekre akár több száz önéletrajz is érkezett, ma pedig a fejvadászok már arról panaszkodnak, hogy azt is sikerként könyvelik el, ha 3 jelölt önéletrajzát továbbítani tudják a megbízónak, és már nem az a feladatuk, hogy az „alkalmas” jelentkezőt kiválasszák.
- Kezdetben jó ötletnek tűnt a munkaerőhiány pótlására „outsource-olni”, de a külső könyvelőirodáknak már erre sincs kapacitásuk, kivéve a multinacionális cégek leányvállalataira specializálódott könyvelőirodáknak, akik viszont 2,5-3 EUR / tételszámon könyvelnek (Viszonyításképpen írok egy példát: havi 10 bevételszámla és annak banki kiegyenlítése, valamint néhány bejövő költségszámla és annak banki kiegyenlítése, 1 fő alkalmazott: ez a legszerényebben is számolva minimum 80 tételszám, ami a jelenlegi árfolyamon kb. 85.000 Ft. Ebben nincs benne a bérszámfejtés, a tanácsadás, vagy a konzultáció díja, ez mind feláras).
Mi az oka ennek az óriási munkaerőhiánynak? A digitalizáció miért nem oldotta meg a munkaerőhiányt a szakmában?
- A felsőoktatás szerint már nem népszerű a könyvelő szakma, így nincs utánpótlás.
- A nyugdíjhoz közel álló munkavállalók és vállalkozók inkább felmondtak, minthogy a digitalizáló könyvelést elsajátítsák.
- Az állandó törvényváltozás, a digitalizáció miatti többletmunka, és a sok stressz miatt rengeteg a pályát elhagyó, vagy multinál elhelyezkedő könyvelő.
- A könyvelőirodák kapacitásuk csúcsán működnek, nem tudnak új megbízásokat vállalni.
Mivel szembesülnek a könyvelőjüket elvesztett ügyfelek?
A piacon körbe nézve találnak könyvelőket, akik az eddig megszokott „normális áron” dolgoznak, de nincs kapacitásuk új ügyfelet vállalni, és találkoznak olyan irodákkal, akik az eddig megszokottnál sokkal magasabb áron dolgoznak, de még van kapacitásuk.
Mit tanácsol a cikk írója a könyvelőknek?
Csak azok a könyvelőirodák tudnak fejlődni, akik jelentős áremelést hajtanak végre, így engedjék el azokat az ügyfeleket, akik az emelést kifogásolják, mert a régi könyvelési díjból már tavaly sem lehetett megélni.
Személyes észrevételem a cikkhez, hogy korrektül írja le a mindennapi kulisszák mögötti küzdelmünket, amivel évek óta szembesülünk. Én nagyon bízom benne, hogy a kormányunk felismeri a problémát és gyors megoldást talál. Talán az első lépés az lehetne, hogy a könyvelőknek is létrehoznak egy kamarát, ami a szakmát összefogja.
Én nagyra értékelem a kollégáimat, hogy itt vannak, és a legjobb tudásukat adják nap mint nap az ügyfeleinknek, akik értékelik és elismerik a munkánkat.