Nagyon sokszor kérdezik tőlem vállalkozók, hogy mennyi pénzt tarthatnak a házipénztárban. Erre mindig azt válaszom, hogy ez törvényileg nincsen szabályozva, de létezik egy úgynevezett pénzkezelési szabályzat, amit minden vállalkozónak, aki a számviteli törvény hatálya alá tartozik szükséges elkészítenie.
Egyszerűbb meghatározni, hogy kiknek nem kötelező ez a szabályzat, ergo mindenki másnak majd igen. Szóval kik azok, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá? Például az egyéni vállalkozók ugyanis ők a személy jövedelemadó törvény, vagy pedig a Kata törvény alapján vezetik a könyvelésüket.
Azonban, aki társasági adót fizet vagy kisvállalati adót (KIVA), biztos kötelezett szabályzatok elkészítésére köztük a pénzkezelési szabályzatéra is. Ebben pénzkezelési szabályzatban határozzuk meg, hogy mennyi pénzt tarthatunk a házipénztárban.
Nagyon fontos az is, hogy a házi pénztárnak milyen bizonylatai vannak. Mi úgy szoktuk meghatározni a pénzkezelési szabályzatban, hogy arról írunk bevételi- vagy kiadási pénztárbizonylatot, amiről nincs számlánk. Nagyon egyszerű példával élve, hogyha elmennek a bankba, és vesznek fel a céges bankszámláról pénzt, vagy fizetnek be a céges bankszámlára pénzt, arról számla nem készül csak egy bizonylat, így a készpénz felvételek és készpénz befizetésekről bevételi-, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell készíteni. De, pl. ha munkabért fizetnek ki készpénzben, vagy átutalásos számlát fizetnek ki készpénzben, akkor szintén szükséges bevételi-, vagy kiadási pénztárbizonylat készítése. Tehát egyszerűen megfogalmazva, amihez nincs számla, arról készüljön bevételi- vagy kiadási pénztárbizonylat.
A másik nagyon fontos dolog, hogy a házipénztárt mindig a cég vezeti és nem a könyvelő! Tehát, Önnek havonta a könyvelési anyaggal szükséges a házipénztár jelentést is leadnia a könyvelőjének.
