2023. július 1-jétől bevezették az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díjat:
Sok cég lepődött meg, amikor nem szállították el szemetét. Minden cég köteles szelektíven gyűjteni a hulladékot, és ugyanez igaz az egyéni vállalkozókra is. A szelektív hulladékot viszont csak akkor szállítják el, hogyha megtörtént a regisztráció a MOHU rendszerbe.
Nézzük, hogy hogy volt ez 2023.06.30-ig, amikor még csak környezetvédelmi termékdíj volt.
Azoknak a cégeknek, akik külföldről hozták be terméket, környezetvédelmi termékdíj bevallást kellett leadni. Voltak olyan termékek, amik önmagukban is adókötelesek voltak, például az akkumulátorra, vagy elektronikai termékek.
Azonban, bármit is hoztunk be, kellett környezetvédelmi termékdíjat bevallani, mivel a csomagolásért – amiben a termék érkezik – is fizetni kell. Például, ha a terméket, amit rendeltünk papírba csomagolták, akkor a papír után vallottuk be a termékdíjat, és az igazság az, hogy mindig minden csomagolva érkezik.
Gyakorlatilag, ha te külföldről hoztál be bármit, azaz rendeltél bármit biztosan volt környezetvédelmi termékdíj bevallási kötelezettséget. Ennek nagyon sok cég egyáltalán nem tett eleget, mivel nem is tudott erről kötelezettségéről, pedig hosszú évek óta él a jogszabály.
Sok cég pedig a könyvelőjétől várta, hogy ezt a bevallást elkészítse, hiszen a vállalkozók számára minden, ami „bevallás”, egyenlő a könyvelő munkájával. Pedig, a környezetvédelmi termékdíj tanácsadó képzés, egy külön végzettséget igénylő szakterület. A könyvelőtől nem elvárható, hogy ezt a bevallást elkészítse.
2003. július 1-jétől, viszont új hulladék kezelési szabályok léptek életbe, és amellett, hogy megmaradt a környezetvédelmi termékdíj, egy új kötelezettség is életbe lépett.
Vannak olyan termékek, amelyek különösen veszélyesek a környezetre, így ezen hulladékok után EPR bevallási és fizetési kötelezettség is van. De a többi hulladékot is szelektíven kell gyűjteni.
Nézzünk egy szolgáltató céget, ahol nincs termékértékesítés, nincs veszélyes anyag, vagy a környezetre káros anyag felhasználás:
Ők is kötelesek beregisztrálni a MOHU rendszerébe és szelektíven gyűjteni a szemetet, és ez extra plusz költséggel jár a kommunális hulladék szállítási díjon felül.
Azok a cégek is, akik termék értékesítéssel foglalkoznak, kötelesek regisztrálni a MOHU rendszerébe, azonban itt megkülönböztetjük azokat az üzleteket, amik 400 m² alatt, vagy felett vannak. Ugyanis azok a cégek, akik rendelkeznek 400 m²-nél nagyobb üzlettel, nekik nem csak szelektív gyűjtési, de visszafogadási kötelezettségük is van.
Ugyan ilyen specifikus szabály vonatkozik a webshopos értékesítésekre is, mivel ott biztosan van valami féle csomagolás, így kötelesek megfizetni az EPR díjat és nem csak befizetni, hanem bevallani is.
Amikor, külföldről hozunk be bármit, akkor most már nemcsak környezetvédelmi termékdíj bevallási kötelezettség van, hanem EPR díj bevallási és fizetési kötelezettség is.
Sok cégvezetőben megszólal a kisördög, hogy vajon, honnan tudják az ellenőrző szervek, hogy miben érkezett az áru Magyarországra?
Az ellenőrzést végző hatóság a gyártótól csomagolási specifikációt kérhetnek, amennyiben felmerül bennük, hogy a bevallott csomagolóanyag esetleg eltérhet a valós csomagolóanyagtól.
Találkoztunk olyan esettel, amikor a külföldi partner ráírta a számlára, hogy az EPR díjat megfizette, azaz átvállalta a vevőtől, azonban ez nem lehetséges, hiszen a külföldi partner a magyar cég nevében nem tud bejelentkezni, és bevallást leadni és fizetni a MOHU oldalon.
Ellenőrző hatóságok:
Azt, hogy a vállalkozás bejelentkezett-e a MOHU oldalon, eleget tettek az EPR bevallási kötelezettségnek, és a üzletben minden szabályosan történik-e, a következő hatóságok ellenőrizhetik: rendőr, közteres, és bármilyen más hatóság vagy félhatóság is. Ennek az a veszély forrása, hogy még például a NAV nagy ellenőrzés rutinnal és eljárási szabályokkal rendelkezik addig egy közteres, vagy egy rendőr nem biztos, hogy megfelelően ért ehhez, és a véleményem az, hogy tőlük nem is elvárható. Azonban joguk van az üzletet bezáratni, és a bírság is 300 millió Ft-ig terjedhet.
Díjfizetés:
A vállalkozások, ugyan azért a dologért nem fizetnek környezetvédelmi termékdíjat és EPR díjat egyszerre, ugyanis a környezetvédelmi termékdíjból levonható a megfizetett EPR díj. A bevallott EPR bevallások alapján a MOHU kiveti a fizetendő díjat, számlát állít ki róla, azaz itt is a cégek számla ellenében fizetnek, és ennek a befizetett számlának az összegét le lehet levonni a környezetvédelmi termékdíjból.
Az olyan vállalkozások, mint például az autószerelők, akik mondjuk használt olajjal is rendelkeznek, akkor az ipari hulladéknak minősül és ennek elszállításáról külön köteles gondoskodni. De, ami nem ilyen ipari hulladék, annak az elszállításáról pedig a MOHU-n keresztül.
Mi van abban az esetben, hogyha valaki egy iroda háztól bérel irodát? Ebben az esetben a bérleti szerződésbe szükséges beleíratni, hogy a hulladék elszállításáról a bérbeadó gondoskodik. Ugyanez igaz a székhely szolgáltatókra is.
Számlázás:
Amennyiben vállalkozásunk érintett, úgy a kimenő számlákra rá kell írni, hogy: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”
Mikor érintett a vállalkozásunk?
Ha körforgásos terméket gyárt és értékesít belföldön, vagy saját célra felhasználja azt, illetve, ha külföldi importon keresztül értékesít belföldön, valamint bármilyen terméket becsomagol és belföldre szállít, illetve néhány esetben, ha külföldről importált terméket kicsomagol. Ezeket a termékek és a rendszer működését a kormányrendelet tételesen felsorolja. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak például a csomagolószerek, egyszer használatos műanyagtermékek, elektromos- és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek, gumiabroncsok, reklámhordozó- és irodai papírok, textiltermékek, fából készült bútorok, valamint a sütőolaj és a zsír is.
